Az előző cikkben azt néztük meg, hogyan ismerhetők fel első ránézésre a gyanús e-mailek. Ebben a cikkben az e-mail fejléc elemzése lesz a középpontban: megmutatjuk, hogyan lehet megnyitni, és mely adatok segíthetnek felismerni a gyanús leveleket.
Megmutatjuk, hogyan tudjuk megnyitni, mely adatokat érdemes ellenőrizni és mit árulhatnak el a feladó valódi kilétéről. Nem kell informatikusnak lenni – néhány egyszerű ellenőrzéssel bárki könnyebben kiszűrheti a gyanús leveleket. Ehhez lesz segítségül az E-mail fejléc elemzése.
A legtöbb embernek gmail fiókja van és a gmail levelezőjét használja. Ott, ha rákattintottunk magára az üzenetre, akkor a a megnyílt üzenet címsorának a végén rá kell kattintani a három pöttyre és a lenyíló ablakban ki kell választani az „Eredeti megjelenítése” nevű sort. Ez egy másik ablakban fogja megnyitni ezt a Fejléc részt, ahol megtalálhatóak ugyanazok a sorok, amelyeket itt lentebb bemutatunk.
Sokan gondolhatják, hogy „Jó, megnyitottam az e-mail fejlécét. Most mit nézzek rajta?” – na akkor nézzük meg, mit kell megkeresni és mit kell nézni!
1. E-mail fejléc elemzése – Return-Path
Zöld színnel aláhúzva találjuk meg a „Return-Path” sort. Ez azt mutatja meg, hogy hová érkezne vissza a levél, ha nem lehetne kézbesíteni. Sok esetben megegyezik a feladó e-mail címével, de ettől még a levél lehet hamis, mint jelen esetben is látható. Érdemes ellenőrizni, hogy a Return-Path-ban szereplő domain valóban ahhoz a szervezethez tartozik-e, amelynek a feladó kiadja magát. Most épp a Magyar Országos Központ-hoz.
Már ott bukik a történet, hogy ha beírjuk a Google keresőbe, hogy „Magyar Országos Központ”, akkor érdekes módon mindenféle hasonló dolgot ki fog adni, csak épp ezt nem. Mert ilyen nincs! És ha betűről betűre megnézzük ezt az email címet, hogy „mail@rlmitaly.it„, feltűnik az „italy” szó, meg a .it. No ez minden csak, nem magyarországi hivatalos szerv.
2. E-mail fejléc elemzése: mit mutat a Received sor?
Kék színnel aláhúzva találjuk meg a „Received” sort. A második ilyen kék színnel aláhúzott lesz a fontosabb számunkra.
Miért érdekes?
Mert ebből látszik:
- milyen szervereken ment keresztül
- honnan indult
Ha magyar hivatalnak adja ki magát……de a szerver fél világon keresztül jött…az már gyanús. És ide kapcsolódik szorosan a 3. pont, az IP cím.
3. IP-cím ellenőrzése az e-mail fejlécben
Ezt pirossal húztuk alá, hogy jól látható legyen. Példánkban ez a 175.110.112.191 számú IP-cím Hollandiáig mutat.
Ezt az IP-cím helymeghatározó oldalon lehet megkeresni.
Az IP-cím megmutatja, melyik szerverről érkezett a levél. Ez hasznos nyom lehet, de önmagában nem bizonyítja, hogy honnan küldték az e-mailt. A csalók gyakran használnak VPN-t, bérelt szervereket vagy feltört gépeket, így az IP-cím sokszor nem a valódi helyüket mutatja.
Mikor lehet mégis hasznos?
Ha egy e-mail magyar hivatalnak adja ki magát, de az IP-cím egy külföldi szolgáltatóhoz tartozik, az már egy újabb gyanús jel lehet. Önmagában azonban ez sem bizonyíték. Ezért kell összességében, az összes jelet megvizsgálnunk.
Ne egyetlen mező alapján döntsünk! Egy gyanús e-mail-nél ritka, hogy csak egyetlen hibát tartalmazzon. Inkább több apró figyelmeztető jel együtt árulja el, hogy a levél nem megbízható.
4. Domain név ellenőrzése az e-mail fejlécben
És a legutolsó fontos szempont és árulkodó jel, ha találunk egy olyan domain nevet, aminek az égadta világon semmi, de semmi köze sincs a magyar hatóságokhoz. Ezt a Fejléc ablaknak az utolsó szekciójában találjuk meg. Nézzük csak!
Az e-mail fejléc sok más technikai adatot is tartalmaz (például SPF, DKIM vagy DMARC ellenőrzéseket), amelyekből egy informatikus még pontosabb képet kaphat a levél hitelességéről. Ezek azonban már haladó témák, ezért ebben a cikkben nem részletezzük őket. A célunk most az, hogy bárki felismerhesse a legfontosabb figyelmeztető jeleket.
Összegzés
Ezt nézd meg minden gyanús e-mailnél!
- A feladó valódi e-mail címét,
- A domain nevét,
- Van-e benne sürgetés,
- Tartalmaz-e-e helyesírási hibát.
- Hivatalos oldalra mutat-e a link, ha van.
- Vannak-e benne magyartalan megfogalmazások.
Ezek első pillantásra bonyolultnak tűnhet, de nem kell minden sorát érteni. Már néhány alapvető adat ellenőrzésével is sokkal könnyebben felismerhető a gyanús levelek és elkerülhető, hogy csalók áldozatává váljon valaki.
Ha pedig több apró jel is gyanúra ad okot, a legjobb döntés mindig ugyanaz: ne kattintsunk a hivatkozásokra, ne nyissuk meg a mellékleteket és inkább töröljük az e-mailt.
HU 
EN